A Koreai Köztársaság, hétköznapi nevén Dél-Korea. A két Korea 1945. augusztus 15-éig egy államot alkotott. Keleten a Japán-tenger délen a Koreai-szoros és nyugaton a Sárga-tenger mossa partjait. A nagy történelmi múltra visszatekintő Dél-Korea ma a világ egyik vezető gazdasági hatalma, a Föld leggazdagabb országainak egyike, számos nemzetközi szövetség tagja. Fővárosa és legnagyobb városa Szöul, a világ második legnagyobb várostömörülése. A fővároson kívül még öt milliós nagyváros található Dél-Koreában.
SZÖÜL
Szöul a Koreai Köztársaság fővárosa és egyben legnagyobb városa is, különleges igazgatású város a Koreai-félszigeten, a Koreai Demilitarizált Övezettől délre. A dél-koreaiak egynegyede itt, lakik elővárosokkal együtt az ország lakosságának csaknem a fele. A Han folyó két partján fekvő város történelme i. e. 18-ra nyúlik vissza, a mai Szöul délkeleti részén ekkor alapította meg a fővárosát Baekje. Az egyik a három koreai kiskirályságoknak. Fővárosa volt 1394-1948.
TÖRTÉNELEM
Az egységes Korea területén 1945-ig. Kindzsa Király , i.e. 1100-ban alapította meg, az első dinasztiát. Délen a három han birodalom váltotta fel, i.e. 1914-ben. 668-ban jött létre Silla Koreát legtöbb hatás Kína felől érte. Kínából érkezett a budhizmus és számos konfuciazmis. Az orzság mai nevea közép kori Korjo dinasztia nevét őrzi.1935-1910 (515év) a Csoszon dinasztia uralkodott. A japánok, a második világhaború idején rendőri diktatúrát vezettek be, a gazdaság katonai szolgálatban álltak. 1945-ben az ország északi részét szovjet és amerikai csapatok szállták meg.
1948-ban Nemzetigyűlési választás. 1915 augusztua 15.én a koreai köztársaság jött létre. 1950-ben a két korea háborúzott. 1953-ban tűzszüneti egyezményt irtak alá. Technilkalig hadban álltak egy mással. 2007. október 4.én nyolc pontból álló békeszerződést irtak alá.
ÁLLAMFORMÁK IDŐVONAL HANBOK HANOK KÚLTÚRA
DOMBORZATA:
A Japán- (Korea nem ismeri el ezt az elnevezést) és a Dél-Korea térképe Sárga-tenger között húzódó Koreai-félsziget déli részén fekvő ország
nyugati és déli partvidéke tagolt, a partokat több ezer apró sziget övezi. A félsziget keletről nyugat felé lejt, keleti és középső részén észak-déli irányban húzódó hegységek vannak. A két hegységet a Naktong folyó völgye választja el. Legmagasabb csúcsa az ország legnagyobb szigetén, a Csedzsu-szigeten emelkedik. A Sárga-tenger melléke dombvidék, illetve síkság.
ÉGHAJLATA:
Korea a mérsékelt éghajlati övben fekszik. Az éghajlat jellege tenger melléki helyzete ellenére meglehetősen kontinentális. Különösen a félsziget belsejében levő magas hegyvidékek hidegek télen. A déli part éghajlata már szubtrópusi jellegű. Hat az ázsiai monszun, ezért a nyár közepe nagyon csapadékos. A déli partot nyár végén tájfunok sújthatják. Ezek nem csak az viharos széllel okoznak kárt, hanem a vele járó heves eső helyi árvizet okoz.
ÍRÁSJELEK:
A modern koreai írásjelek egyedülállóak a világon. Miután Nagy Szedzsong király (1418-1450) felismerte az írás szükségességét, szembetalálta magát azzal a problémával, hogy a térség kulturális etalonjának számító kínai írás nem teljesen adaptálható a koreai nyelvre. Szemben a japán módszerrel, nem átalakította a kínai írásjeleket a koreai nyelvhez, hanem filozófia alapokat, kalligráfiai és hangtani, nyelvi adottságokat figyelembe véve egy egyszerű és logikus mesterséges írást hozott létre 1444-ben. Ezért a térségben jellemzőtől eltérő, az európai írásbeliséghez hasonló módon kevés írásjelből áll a koreai ábécé. Ennek köszönhetően a koreai írásjelek rendkívül rövid idő alatt elsajátítható (persze a nyelv az már nehezebb). Mindössze 24 írásjel van ma használatban (eredetileg 28 volt), 10 magán és 14 mássalhangzó. Az írásjelek meghatározott szabály szerint csoportokba rendezzük, amelyek aztán szavakat alkotnak.
|