Történelem :
Goryeo másnéven Korjo. 918-tól1392-ig tartott. Taejo király alapította. 936-ban egyesítette a későbbi Thre Kingdoms-sal és időközben eltávolítottak Joseon dinasztia vezetőjét. 1392-ben bővitette a határait a mai Wonsan észak keleti résszel valamint a Amnok folyóval, majd végül a koreai félszegettel 1374-ben.
Ebbe a két időszakban legjelentősebb termékei a Goryeo celeadon kerámia és Tripitaka Koreana a budhista irások. 1234-ben elkészült az első fém alapú mozgatható könyv. 1377-ben Jikji könyv készült.
668-ban a Tang dinasztia szövetségei Silla, Goryeo és Baekje. A 9. század eléjen ingadozó uralkodók váltogatássa meggyengítette.
918-ban Silla legyőzte Goryeo-t és elveszítette Yuan dinasztiát. Gongmin királynák sikerült , a királyságot kiszabadítani a mongol befolyás alól. Yi Seonggye fellázadt és megölte az útolsó goryeo-i királyt Gongyong-ot 1394-ben megölték.
Kultúra:
Kerámia
Koreai történelemben a legjobb kisméretű kerámia munkák. Általában kőedények készültek belőle mintázata halak,rovarok ezek bele voltak karcolva és mázt égetek rá.
Vallás:
Goryeo-ban az iskolában volt jellemző a biddhizmus. Jinul szerzetes vezete be. A belső egységet, két része osztotta Seon és Gyo két pontra. Az idősza Seon alapos lett a "vallás és az állam,, és így a uralkodói család kiválságot kapott. Még Seon és Gyo kivül, volt egy másik két fontos egysége Uinsang, és a Wonhyo. A Hwaeon iskolákban jelent meg. a tanításokat elsimerte Seon is. Ekkor jöt létre az öt tanbeli és két medítácós iskola.Uichein elhidegült és fialtal korában meghalt.Utána meg egyesült Seon-nal. Jinul idejében a Szangha válság a beslő és külsö promblémák megoldása. Egyre jobban törkedett a társadalom és új közösséget, és tiszta gondolkodású emberek legyenek. Zongimi (780-841) Dahmi (1089-1163) Hírtelen megvilágosodás, és fokozatos gyakorlás hatasál, volt a koreai buddhizmusra. Goryeo-ban csökkent a krupcó és növekedő anti budhisták. Három fő szerzetes volt:
Gyeonghan Baeg'un Taego Bon Naong Hyegeun.
Sikeresen létre hozta a saját tanítást. Jelentős növekedés volt budhita szerezetesek körében.
(C) Saját írás és fordítás No Copy!
|