A nagyhatalmak vezetői konferenciáikon abban állapodtak meg, hogy idővel egységes, önálló Koreát hoznak létre, és csak ideiglenesen osztják szét a félszigetet a 38. szélességi foknál. 1945-re a japánok, uralmuk végét látva, koreai vezetésű közigazgatási bizottság létrejöttét kezdeményezték.

Augusztus 9-én a Vörös Hadsereg megkezdte a bevonulást az északi részekre, és egy hét alatt felszámolta az idegen uralmat. Az addigi politikai ellenzékkel az élen kikiáltották a Koreai Népköztársaságot, amely fokozatosan átvette a kormányzati feladatokat. Ezt az amerikaiak a kommunista befolyás miatt szovjet provokációnak tekintették, és saját övezetükben 1946 februárjában törvényen kívül helyezték. Az USA csapatai csak a fegyverletétel után, szeptember 8-án szálltak partra, így szinte egyáltalán nem ütköztek ellenállásba.

Míg a szovjet övezetben szigorú felelősségre vonás történt a kollaboránsokkal szemben, térítésmentes földreformokat hajtottak végre és a külföldi tulajdonokat államosították, addig ez délen nem volt elmondható. A felelősségre vonás teljes hiánya mellett a korábban japánbarát tisztviselőket nevezték ki a legfontosabb posztokra, amit csak az általános tiltakozás tudott visszafordítani. Földosztást is csak később, és akkor is térítés ellenében hajtottak végre, az országban bőven maradt külföldi tulajdon.

Északon kommunista vezetés alakult ki, délen viszont törvényen kívül helyezték a szélsőbaloldali pártokat, tagjaikat és szimpatizánsaikat üldözték. A nézet- és érdekellentétek következtében a kezdetben tervezett egységes állam létrehozására nem kerülhetett sor. 1948-ban létrejött a déli Koreai Köztársaság Li Szin Man diktátori vezetésével (aki körülbelül százezer kommunista gyanús személyt végeztetett ki), északon pedig megalakult a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Kim Ir Szen (úgyszintén diktátori vezetésével. Bár a kettéosztás ideiglenes lett volna, a nemzetközi politikai helyzet drasztikus változása és az ideológiai ellentétek nem engedték meg az újraegyesítést. Az USA az ENSZ kezébe adta a döntés lehetőségét, ezt azonban a szovjetek nem ismerték el, így csak a Koreai Köztársaságban tartottak választásokat 1948-ban.

A három éven át tartó koreai háború (1950–1953) során a határok véglegessé váltak. Létrejött egy 4 km széles demilitarizált övezet a 38. szélességi foknál, amit a mai napig mindkét fél tiszteletben tartott. A háború után a béke nem köttetett meg, csak egy fegyverszüneti nyilatkozat lépett érvénybe, amit az északi fél 2013. március 13-án, a dél-koreai ellenséges intézkedésekre hivatkozva felmondott, így a két ország hivatalosan még ma is háborúban áll egymással.

(C) del-korea.gportal.hu/ tulajdona. Saját fordítás és írás No Copy!