Egy 1893-as parasztfelkelés során, amit a koreai csapatok egymaguk már nem tudtak elfojtani, kínai segítséget kértek. A 3000 katona bevonulását Japán a két ország közti szerződés megszegésének tekintette, ezért hadat üzent. A hajón érkező kínai erősítést szétzúzták, és további szárazföldi csatákban a félszigeten lévő erőket is kiszorították. Egy újabb csoszoni lázadás elfojtása, az Amnok-folyón lezajlott győztes ütközet és Port Arthur erődjének elfoglalása után a jóval fejlettebb Japán haderő fölényes győzelmet aratott. A háborút a simonoszeki béke zárta le, amelyben a vesztes hatalom lemondott a Korea feletti hűbéri jogáról.
A továbbra is a kínaiakkal szimpatizáló nemesség megbuktatta a japánbarát minisztereket, mire válaszul egy bérgyilkost küldtek a palotába, aki megölte Min királynét. Kodzsong az orosz követség épületébe menekült, a két ország között tárgyalások kezdődtek, és hamarosan szövetség épült ki (amely azonban koránt sem volt olyan erős, mint amilyet Korea akart). Oroszország kölcsönt folyósított Csoszonnak, tanácsadókat és kiképzőtiszteket küldött egy önálló, de kis létszámú hadsereg kiképzésére.
(C) del-korea.gportal.hu/ tulajdona. Saját fordítás és írás No Copy!
|