Seolnal (holdújév)
A Seolnal (설날) a holdújév első napja. Nagyon fontos ünnep, mivel a holdnaptár szerint ez az év kezdete. Éppen ezért ezen a napon vigyázni kell, mit és hogyan teszünk. Ilyenkor a koreai családok összegyűlnek, és közösen étkeznek és játszanak.
Ezen a napon korán reggel ételt és rizsbort készítenek, majd az ősök előtt szertartással tisztelegnek. A szertartás végeztével a fiatalabbak a legidősebb családtaggal kezdve meghajolnak az idősebbek előtt, és először köszöntik őket az újévben.Az előző köszöntés végeztével tteokguk-ot (떡국 – olyan leves, mely tteok-ból, ragadós, formázott főtt rizsből készült) fogyasztanak reggelire, majd a családtagokkal együtt köszöntik a szomszédokat is. A köszöntést fogadó fél a köszöntő felnőttnek alkoholt, vagy ételt, a fiataloknak pedig édességet, vagy pénzt ad, s közben mindkét fél jókívánságait fejezi ki az újévre. Az újévkor kapott pénz, a finom ételek, s az ilyenkor hordott szép ruhák miatt a gyerekek különösen várják minden évben ezt az ünnepet. Gyakran játszanak hagyományos játékokat, mint a neolttwigi (널뛰기), a yutnori (윷놀이), vagy a sárkányeregetés. A neolttwigi-t, ezt a libikókához hasonló vidám és lendületes játékot főként nők játsszák.

Holdnaptár
Keleten az égitestek közül a Hold mozgását vették alapul, s ez alapján készítettek naptárat. Koreában a telihold különös tiszteletnek örvend, s sok ünnep kapcsolódik hozzá, úgy mint a Daeboreum (대보름 – első holdhónap 15. napja), a Yudu (유두 – hatodik holdhónap 15. napja), a Baekjung (백중 – hetedik holdhónap 15. napja) és a Chuseok (추석 – nyolcadik holdhónap 15. napja). 

Daeboreum (a holdújév első teliholdja)
A mezőgazdaságon alapuló koreai kultúrában a teliholdnak szimbolikus jelentősége van: a Hold – istennő – anyaföld hármasára utal, s ezzel a termékenység, a bőség beköszöntét szimbolizálja. Ezen a napon sok a Holdhoz kötődő szokás, amelyekkel a rossz szellemeket űzik el, és amelyektől az újévben jó termést, sikert és gazdagságot remélnek.
A holdújév első teliholdján ötmagvas rizst készítenek, melyet szárított algalapba, vagy valamilyen zöldségbe csavarnak, ehhez pedig muk-ot (묵 – gabonából készült zselé állagú étel, melyből kivonják a keményítőt) fogyasztanak. Szokás még ezenkívül „hallásjavító” alkoholt inni, illetve diót, fenyőmagot, ginkgó magját, földimogyorót és hasonló magvakat foggal feltörni és megenni, mert ezekről úgy tartják, hogy megelőzik a keléseket. A gyerekek ilyenkor felkeresik a barátaikat, azok nevét kiáltják, s ha a másik figyelmetlen, és válaszol a hívásra, úgy az első gyerek „Vegyél meleget!” kiáltással „eladja” neki mindazt a kellemetlenséget, amit az év későbbi részében a meleg miatt saját magának kellene elviselni.

Chuseok / Hangawi (a nyolcadik holdhónap 15. napja)
Egész évben Chuseok-kor a legfényesebb a hold. Ilyenkor az aratás utáni első termésből songpyeon-t (송편) készítenek, táróból levest főznek. Ezeket és az év első gyümölcseit, mint például a datolyaszilvát, gesztenyét és vörös datolyát, az ősöknek ajánlják fel egy szertartás keretében. Az ételfelajánlás mellett az ősök sírjait is meglátogatják.
A telihold fényénél fesztivált tartanak, esznek, isznak, táncolnak és játszanak. Hagyományos játék ilyenkor a kötélhúzás, a birkózás, és a nők körében a körtánc.

Téli napforduló (a tizenegyedik holdhónap 29. napja körül)

A téli napfordulókor a leghosszabb az éjszaka és a legrövidebb a nappal. Ezen a napon minden család patjuk-ot (팥죽 – adzukibabkása) készít, melyet felajánlanak az ősöknek és széthintenek a ház helyiségeiben, valamint behintik vele a falakat és a kapukat is. Ennek vallási jelentősége van, mert úgy tartják, hogy elűzi az ártó szellemeket; ezért a patjuk több mint egy egyszerű étel. A bajt távoltartó patjuk-ba ragadós rizslisztből készült „madárszemet” szokás még beletenni, melyből azután mindenki annyit eszik, ahány éves.