A hagyományos koreai stílusban épült házakat hanok-nak nevezik. A régi koreai házak a természet formáit követve a természet harmóniáját kívánták elérni, ezért jellemző rájuk a természetesség és a környezetbarát építésmód. Az építéshez használt anyagok is a természetből származnak. Általában követ, fát, vagy sarat használtak, az ajtókat és ablakokat pedig fából készült hagyományos koreai papírral fedték be, így a házak még inkább természetes szépséget sugároznak.

A koreaiak régen cseréptetős, vagy rizsszalmából készült szalmatetős házakban éltek. A tető sarkainál magasba ívelő cseréptetős házakat, vagy a takaros szalmatetős házakat nézve érezni lehet a valaha ott élt emberek életét és bölcsességét.

Az ajtókra hagyományos fehér papírt ragasztottak, mely kellő szellőzést biztosított és a napfényt is átengedte. A fűtést padlófűtéssel oldották meg, úgy, hogy a konyhai tűzhely melege a padló alatt áramolva melegítette a helyiségeket.

Bár ezek a házak általában rendelkeztek kerttel, a kertek a helyi táj sajátosságait figyelembe véve és utánozva a természetesség benyomását keltették. Noha a nemesek közt volt, aki különös figyelmet szentelt a kertjének, azonban nagyrészt ígyis a természettel harmonikus formák kialakítására törekedtek. Az egyszerű emberek házainál általában elöl volt egy udvar, hátul pedig, ahol elég napfényt kaphattak, a különböző szószok tárolására használt edényeknek alakítottak ki egy helyet. Ezekben az edényekben szójaszószt, szójababpasztát, vörös paprikaporból készült pasztát, és hasonlókat tároltak, és ennek a tároló helynek, vagy a kertnek a szélére virágokat ültettek.